Kókuszpuding (adventi vendégváráshoz is)

Az óceán közepén attollokon és szigeten élő népek egyik legfontosabb haszonnövénye a kókuszpálma. Gyakorlatilag minden részét hasznosítják: a leveleiből használati tárgyakat, kalapokat, kosarakat fonnak, a keményebb levél-érből a csirkéknek kalitkát készítenek, a fájából építkeznek, a gyümölcsét elfogyasztják, a dióhéjat pedig kifaragják. A kókuszpálma a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott igénytelen növény, a kókuszdió pedig nehezen fogyasztható az állatok számára, de  úszik a tengervízben, és az áramlatokkal nagy távolságokat képes megtenni: ez az oka, hogy a világ minden tengerpartján megtalálható a kókuszpálma.
Nem csoda, ha minden szigeten találkozhatunk egy pár helyi, tradícionális recepttel, mint amilyen például a kókusz puding, amelyet Hawaii-on ((Haupia néven) és Polinéziában is készítenek. Ehhez a kókusztejen kívül (ami nem a kókusz leve, mert az a kókuszvíz, hanem finomra őrölt kókuszdió bélből vízzel készült sűrű tejszerű massza) cukorra vagy mézre és valamilyen keményítő tartalmú lisztre (ez a trópusokon általában tapióka vagy rízs, de itthon burgonya vagy kukorica keményítőhöz könnyebb hozzájutni).

Hozzávalók:
1 konzerv kókusztej behűtve
fél bögre keményítő
ízlés szerint cukor vagy méz


Elkészítés:
Még hidegen keverjük össze a hozzávalókat egy lábasban és melegítsük óvatosan, időnként kevergetve amíg sűrűsödni kezd. Ekkor kis lángon főzzük még kb 5-10 percig, folyamatosan keverjük, vigyázva, nehogy leégjen az alja vagy csomósodni kezdjen. Öntsük ki egy hideg vízzel kiöblített tálba és hűtsük ki. Hidegen szeletelhető, a kókuszkockát lehet díszteni pl. csokiforgáccsal vagy reszelt narancshéjjel, fahéjas cukorral, gyümölcsszósszal stb...