Magyarként a Karib-tengeren....
Nem tudom ismerős-e a kis rigmus, hogy "Tobago és Trinidad/ Állj közénk, ha magyar vagy" :-)
Mindenesetre a Karib-tenger sokunknak vágyott úticélja, nem utolsó sorban a híres mesefilm (mostmár inkább sorozat) miatt. Arról hogy milyen életet is éltünk ott, ezen a linken olvashatsz még többet! http://www.xta-sea.com/contact-news/press
TOBAGO
Tobago szigete volt az otthonom több mint egy évig, mikor a Tradewinds helyi bázisán dolgoztunk mint legénység. Feladatunk gazdag (ellenben rendkivül jó fej) amerikaiak vitorláztatása volt egy hét alatt a sziget körül egy 50 lábas katamaránnal, full ellátással és szórakoztatással, igy pár hónapon belül kivülről-belülről ismertük az amúgy sem nagy szigetet. Nagyon sok barátra tettünk szert a helyiek között, akik ha egyszer befogadnak, onnantól családtagként kezelnek – sokszor azzal se törödve hogy épp charteren vagyunk, a legváltozatosabb időpontban bukkantak fel a hajón csak inni egy sört velünk vagy épp homárt hoztak hogy grillezzük együtt.

nézelődni a pincér után igazán nem ajánlatos!
TRINIDAD
Ennél drágább már csak a fővárosban, Port of Spain-ben található Hyatt szálloda étterme, viszont a szobákban óriási tusoló van a szoba közepén, és feszitett tükrű medence a hotel tetején..Egy kis kényeztetés a sok vitorlázás után mindenkinek jár! Bár a legjobb étterem szerintem egész Trinidadon a Gran Riviere Öbölben található, ahova a teknősök is százával jönnek minden évben lerakni a tojásaikat (persze a menün nem szerepelnek...:)) A szakács aki tulajdonos is egyben - Jason James, ne lepődjünk meg, kicsit beszédhibás, de a legjobb tengeri homárt eddig ott ettem életemben! És persze az elmaradhatatlan Carib vagy Stag sör....
CARRIACOU


A vacsorát meg bepótoltuk Grenadán :-)
GRENADA
Grenada szigetén többször is jártam barátokkal, sőt még a családdal is. A fővárosban, St. George-ban található a kikötő és a legnevezetesebb helyszin a George erőd és a piac. Rengeteg fűszer, zöldség, kézműves és egyéb bódék egymás hegyén hátán, minden nap, kivétel nélkül. Érdemes tudni hogy Grenada a szerecsendió-termesztésről is világhires, a föld szerecsendió-kinálatának több mint 70% innen származik (ezért pluszban itt rendkivül olcsó...) – a szigetet a helyiek csak Spice Islandnak, azaz Fűszerszigetnek hivják. Ha ezen a szigeten járunk, érdemes felbérelni egy helyi idegenvezetőt (többnyire akárkit akinek kocsija van és bármilyen árat mond alkudni kell!) – a sziget elég nagy és van pár vizesés pl. Az Annadale Falls, illetve rumkészitő (akármelyik helyi kocsma) amit érdemes meglátogatni. Vigyázat, a fővárosban irtózatosan nagy hőség van nyáron!!
ST VINCENTE és THE GRENADINES

Bequia, az anno bálnavadászatról hires sziget a Tradewinds Cruise Club fő bázisa, igy az első próbacharterünk is onnan indult, egy hetes vitorlázás a szigetek körül. Mustique szigetén nagy valószinűséggel botolhatunk mindenféle hirességbe a Basil’s Bar-ban - például Mick Jaggernek és Shania Twain-nek is van itt vikkendháza. Union Island a legnépszerűbb a hajósok körében, mivel itt lehet benzint, ételt és vizet vételezni, Clifton falu pedig dugig van helyi éttermekkel és kis hotelekkel. A Karib Tenger Kalózai második részét részben St. Vincenten forgatták, Wallilabou faluban, és a diszletek még mindig ugyanúgy állnak mint a forgatás idején, állitólag Jonny Depp volt a legbaratságosabb..Hát őt én is megölelgetném.....
A helyi jelszó mindent elárul: „Work less, sail more!” – avagy Dolgozz kevesebbet, vitorlázz többet!
ST. LUCIA
A sziget felé vitorlázva már messziről látható St. Lucia ismertetőjele – a Pitonok. Na ne az óriáskigyókra gondoljunk, hanem két kúp alakú hegyre, a kisebbik (Petit Piton) 2438 láb, a nagyobbik (Gros Piton) 2618 láb magasságban nyúlik az ég felé. Állitólag az újabb King Kong film egy részét itt forgatták, szóval jól újra megnéztem mielőtt elindultunk, de nem igazán találtam meg, melyik rész is lehetett a filmben...A szigetlakók kicsit furcsák, már az öböl bejáratához elénk jöttek, próbáltak mindenfélét eladni, illetve a saját bólyájuk felé terelni hogy aztán persze jól megkérhessék az árát a maradásnak. A kikötőben a helyi gyerekek gond nélkül ki be ugráltak a hajónkon, nem törődve a magántulajdon fogalmával, vitték (volna) ami tetszik..Mondjuk nem sok mindenünk volt egyébként sem :-) A sziget nevezetessége a Soufriere öbölben található kénforrás és fürdő, amit csak kivülről látogattunk meg, mondván a kénköves pokol még ráér és tettünk egy túrát az északon található Rodney Öbölbe is, helyi taxival – ez azért nevezetes, mert egy kisebb kb tiz személyes teherautóba megpróbálnak annyi embert benyomni amennyit csak lehet plusz, a vezetőn kivül van egy ember akinek külön ez a feladata. A legtöbb amit összeszámoltam, 24 fő volt egyszerre a fedélzeten..